RSS

Kollega

14 Nov

Ma tortent a meloban. Valami ujat kellett tervezni. Kijovunk a gyulesterembol, elmagyarazom egyik villanyos kolleganak az otletemet, ami a megbeszeles kozben szuletett, aztan kiadom egy csapatombelinek a munkat, persze nem mondtam el az elkepzelesemet, latni akartam, mire megy nelkule. Huzza-csavarja, faragja, semmi otlet. A sracot nem viszi sokra a feje, az elso ember lenne, akitol ha lehet megszabadulnek. Latom feszkelodik, nyuzsog, nem mer hozzam jonni erdeklodni, vegul felall es odamegy a villanyos kollegahoz, hatha van valami otlet. Ez nem tudva, hogy en akarattal nem mondtam meg az urgenek a megoldast, felvazolja az otletet, mire ez visszajon es fulig ero szajjal ujsagolja, hogy megtalalta a titok nyitjat. Elmosolyodtam a dolgon, aztan meg elgondolkodtam, hogy az utolso balfasz is, ha alkalom adodik, azonnal ki tudja vagni a rezet. Meg azon sem csodalkoztam volna el, ha nem hozzam, hanem a nagyfonokhoz megy az oromhirrel.

Advertisements
 
Leave a comment

Posted by on November 14, 2012 in Melo

 

Tags: ,

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s